Hogyan vigy�k kuty�nkat teny�szszeml�re?

Hogy is zajlik a teny�szszemle? A teny�szszeml�re jelentkezõ gazdit a kuty�j�val �llatorvos fogadja, aki megvizsg�lja a kuty�t. Beteg kutya nem vehet r�szt a teny�szszeml�n. Az atk�val, tetûvel, gomb�val fertõz�tt kutya is betegnek minõs�l. Itt ker�lnek kiszûr�sre a koszos gondozatlan kuty�k is. Majd k�vetkezik a tetov�l�si vagy csip- sz�m ellenõrz�se, ha a kutya nem azonos�that�, akkor a tulajdonos v�laszthat, vagy betetov�ltatja a kuty�t a helysz�nen, vagy nem vesz r�szt a teny�szszeml�n. (A v�laszt�s lehetõs�ge, csak a 2005. m�rcius 1-e elõtt bejelentett almokra vonatkozik. A 2005. m�rcius 1-e ut�n bejelentett almok egyedeibe csippet kell be�ltetni.)

Ezt k�veti a teny�szszeml�re val� jelentkez�s, azaz a nevez�si d�j befizet�se, melynek �sszege 5.000,- Ft/kutya. Teny�szszeml�n csak MEOE tag tulajdon�ban l�võkuty�t lehet elbir�lni. Majd a kuty�k param�tereinek jegyz�se (m�rlegel�s, magass�g m�r�s) k�vetkezik. Sz�val hogyan vigy�k a kuty�nkat teny�szszeml�re? A v�lasz egyszerû. J�l FELK�SZ�TVE! De mire �s hogyan k�sz�ts�k fel kuty�nkat? Nos, vegy�k sorra.

A b�r�latra kuty�nk�nt 5-10 perc �ll rendelkez�sre, ahol a b�r� a felvezetett kuty�n azt vizsg�lja, hogy az mennyire t�r el, vagy mennyire k�zel�ti meg a fajta-standardet. Mivel a klubhoz tartoz� fajt�k nem k�telezettek munkavizsg�ra, �gy a wesent a ringben mutatott viselked�s t�kr�zi. Ez�rt fontos, hogy a lehetõ legt�k�letesebben mutassuk be kuty�nkat mozg�sban �s az asztalon egyar�nt.

De hogyan?

A b�r�latra, a kapun megy�nk be a k�rbe. Feltessz�k kuty�nkat az asztalra �s be�ll�tjuk. �rtsd, az eb a n�gy l�b�n stabilan �ll, fej�t �s fark�t eleg�nsan tartja.

Ekkor t�rt�nik a testt�jak �s annak ar�nyai, a szõrzet, �s sz�n vizsg�lata, amit a kuty�nak nyugodtan tûrnie kell. A testt�jak �s annak ar�nyainak b�r�lata �ttapogat�ssal t�rt�nik. Igyekezz�nk kedvenc�nket min�l prec�zebben be�ll�tani, hogy a b�r� ne egy minden r�szlet�ben sz�tesõ ebet l�sson.

Ezt k�veti a fogazat �s a her�k vizsg�lata.

Fajt�nk�nt v�ltoz�, hogy a b�r� csak a fogz�r�d�st, vagy a fogl�tsz�mot is megn�zi. A fogazat megmutat�sa sokszor gondot okoz a gazd�knak, t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n sem mindig siker�l. Ennek gyakorl�s�t ne hanyagoljuk, mert ha a fogazat nem b�r�lhat�, a kutya kiz�rhat� a teny�szt�sbõl!!!

Egy m�sik k�nyes k�rd�s a szõrtakar�. A szõrzet elb�r�l�sakor igen sokat sz�m�t a felk�sz�t�s

R�vidszõrû fajt�k eset�ben is fontos, hogy a szõrzet f�nyes �s eg�szs�ges legyen. Ezt rendszeres f�rdet�ssel �s kef�l�ssel ( ! ) �rhetj�k el.

A hossz�szõrû fajt�k szõr�t nagy gondoss�ggal kell �polni. Rendszeres f�s�l�s �s f�rdet�s n�lk�l nem �rhet�nk el eredm�nyt a szõr�pol�s ter�n.

A szeml�re frissen f�rdetve, csom�mentesre kif�s�lve, a standard szerint sz�r�tva, �s ha a standard engedi ny�rva k�sz�ts�k fel kuty�nkat. Ha ezekhez a munkafolyamatokhoz nem �rt�nk (gondolok a ny�r�sra), forduljunk szakemberhez! A tiszta, f�nylõ, csom�mentes bunda f�l siker!

Nincs ann�l sz�rnyûbb l�tv�ny, amikor egy francia bully vagy egy mops ragad a koszt�l, vagy egy havanese, bolognese, m�ltai szõre be van filcesedve, esetleg kopaszra van ny�rva.

Itt szeretn�m megjegyezni, hogy a hossz�szõrû fajt�kat ny�rott �llapotban nem lehet elb�r�lni, mivel a szõr minõs�ge nem meg�t�lhetõ(t�l r�vidszõr, vagy a ny�r�st�l megv�ltozott szõrstukt�ra)

A mozg�s b�r�latakor kuty�nk egyenletes temp�ban (�get�sben) a bal l�bunk mellett haladjon, teh�t a k�r k�z�ppontja nek�nk balra essen, a b�r� �ltal meghat�rozott alakzatban �gy, hogy a b�r� a kuty�t minden pillanatban j�l l�ssa. Felvezet�shez haszn�ljunk felvezetõ p�r�zt, soha ne vezess�k fel kuty�nkat h�mmal, vagy flexi p�r�zzal, ezek nem alkalmasak erre a c�lra. A felvezetõ p�r�zt is mindig a balkez�nkben tartjuk.

A mozg�s b�r�lata ut�n ism�t az asztalra �ll�tjuk kuty�nkat, �s megv�rjuk, am�g a b�r� ledikt�lja a b�r�latot, majd a kapun �t elhagyjuk a k�rt.

Teny�szszeml�n �s ki�ll�t�son egyar�nt, csak a tulajdonos nev�re �t�rt kutya sz�rmaz�si lapj�val lehet r�szt venni. Amikor megv�s�roljuk a k�lyk�t, a teny�sztõ a megfelelõ helyen al��rja a sz�rmaz�si lapot, mintegy tan�s�tva, hogy eladta a kuty�t. Ezzel p�rhuzamosan mindenk�pp sz�ks�ges ad�sv�teli szerzõd�s �r�sa vagy a teny�sztõ lemond� nyilatkozata k�t tan� al��r�s�val hiteles�tve. Az elõbbi dokumentum valamelyik�nek megl�te birtok�ban lehet csak a vevõ nev�re �t�ratni az ebet. Az eb tulajdon jog�nak �t�r�s�t lehet v�gezni: MEOE sz�kh�z�ban Budapesten, a helyi szervezetekn�l �s lev�lben a klubc�m�n vagy az �TK klubnapjain (1000,- Ft/kutya).

Mindezeket �sszefoglalva: a legszebb, legjobban felk�sz�tett kutya is kudarcot vallhat, ha a ringben nem tud kifog�stalanul viselkedni, de egy j� felvezet�s mit sem �r, ha a kutya szõrzete �polatlan.

Ezekre a dolgokra megfelelõ szoktat�ssal �s gondoz�ssal, sok-sok t�relemmel minden kuty�t fel lehet k�sz�teni.

Sikeres felk�sz�l�st �s felk�sz�t�st mindenkinek!